Életem első kritikáját is megkaptam. De most jön a jó rész...
A link ellenére sem találtam a blogomat az oldalon.
Hogy ez hogy történt? Na, azt én sem tudom. Talán az lehet az oka, hogy jelen pillanatban hajnali 2:40 van, és álmosságom ellenére sem tudom lehunyni a szemem. Visszatérve, igazán logikusnak találhattam volna, hogy a modulok közt kikeressem a kért kritikámat, de nem. A kezdőlapon kutakodtam, egy teljesen más bejegyzésnél. Most a kérdés az...
Hogy a francba téveszthettem meg egy vörös hajú lánnyal kapcsolatos bejegyzést a saját kritikámmal?
A tudósok még csak találgatnak viccesen röhejes fajomról, de kutatások szerint egy esetlen tinédzser vagyok, nagyszerű humorral. Mi tagadás... az emberek ezért szeretnek.
A kritikáról:
Megleptek az olvasottak. (És most itt megállt a tudomány, hisz' South Park szól a háttérben, ami hallatán is már vészesen pusztulnak az agysejtjeim.)
Nagy az önkritikám a blogommal szemben, - talán az olvasók hiánya miatt - de ez a vélemény valahogy feljebb vitte a mércémet. Nem csoda, hisz minden blogger örül, ha jókat olvas vissza a munkájáról. Harminc pontból - harmincat értem el.
Oh, nemár! Ez olyan szívmelengető!
Tuti hogy szereted Dylan O'Brien-t, aki magában ér 20 pontot! :D
Komolyra fordítva felemelő érzés volt kívülálló személy véleményét olvasni, aki életében most járt először az oldalamon. Nagyon hálás vagyok a kritikusnak! :)
Kattints IDE, a Narniába való úthoz!
(oké, kicsit füllentettem... de feltétlenül nézzetek körül.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése